|
|||
|
|||
|
Izrael |
|
|
Időzóna: GMT+2
Főváros: Jeruzsálem
Terület: 20.770 km2
Népesség: 5.842.454 fő
Népsűrűség: 278 fő/km2
Népcsoportok: zsidó (82%), palesztin (16%), drúz
Államforma: parlamentáris köztársaság
Közigazgatási beosztás: 6 kerület
Fekvés: Közel-Kelet, a Földközi-tenger határán, Egyiptom és Libanon között fekszik.
Országhívószám: 972
Autójelzés: IL
Elektromosság: 220 V, 50 Hz Hivatalos nyelv: héber és arab
Beszélt idegen nyelvek: héber, arab, angol
Vallások: zsidó (82%), muszlim (14%), keresztény, drúz
Hivatalos pénz: 1 shekel = 100 új agorot
Legfontosabb iparágak: gépgyártás, híradástechnikai és hadiipar, textil-, konfekció- és cipőipar, gyémántcsiszolás, élelmiszeripar, vegyipar, építőanyagipar.
Vasúthálózat hossza: 610 km
Úthálózat hossza: 15.965 km
Bevezető:
Izrael a legtöbb ember szemében vallási központként és a világ történelmének egyik fontos helyszíneként él. Az ország szent hely a zsidók, a keresztények és a muzulmánok számára is, de ha azt gondoljuk, hogy csak templomok, mecsetek, zsinagógák vannak Izraelben, és az emberek egész nap csak imádkoznak, akkor csalódni fogunk. Természetesen az ország életében óriási a vallások szerepe, sajnos néha túl nagy is - gondoljunk csak az állandó összetűzésekre - ennek ellenére a világi szórakozásokat sem kell nélkülöznünk a nyaralás alatt, a kozmopolita Tel Aviv mindent tud, amit egy nagyvárosnak tudni kell, a Földközi-, a Vörös- és a Holt-tenger pedig rengeteg sportolási lehetőséggel várja a turistákat.
Környezet, éghajlat:
Izrael a Földközi-tenger keleti partján fekszik, Libanonnal, Szíriával, Jordániával és Egyiptommal határos. Egyetlen nagy folyója a Jordán folyó, a vízszükségleteket csak a Holt-tenger sótalanításával tudják biztosítani. Az ország éghajlata kicsiny területe ellenére is nagyon változatos. Általánosságban a tél hűvös és nagyon csapadékos, a nyár pedig forró, és száraz, de mint említettük, az országrészek között ilyenkor is óriási különbség lehet, ne lepődjünk meg, ha az ország egyik felén havazik, a másik felén pedig 20 fok feletti hőmérséklet van.
Történelem:
Izrael történelme nagyon gazdag. Az irodalomban rendkívül gazdag, ismert nevekkel és eseményekkel teli Izrael történelme a múltból lép elő a jelenbe, egy olyan országban, ahol a mindennapi életet több ezer éves konfliktusok kísérik. Minden i.e. 1800-ban kezdődött, amikor Ábrahám a nomádok egy csoportját kivezette Mezopotámiából és letelepedett Kánaán hegyeiben. 1023-ra az izraeliták királyságot hoztak létre, Saul majd Dávid vezetésével, aki elfoglalta Jeruzsálemet és megtette azt fővárosnak. 950-ben Dávid fia, Salamon felépítette a zsidóság legfontosabb helyét, a jeruzsálemi Első Templomot. A templomot 586-ban a behatoló babilóniaiak lerombolták, de később újjáépítették. A megállíthatatlan Római Birodalom elfoglalta Izraelt 63-ban és a konzulok tanácsának irányítása alá helyezte azt, beleértve a Nagy Heródest, Pontius Pilátust. Ez az időpont, amikorra Jézus életét teszik és amikor Izraelben térített. A Caligula császár uralkodása alatti birodalom növekvő étvágya megállította a zsidó felkelést, amely négy éven át tartott, de végül leverték, amikor a templomot újból lerombolták. Egy második felkelés után magát Jeruzsálemet rombolták le, és egy új várost (Aelia Capitolina) építettek fel a romjain, és létrehozták a palesztin tartományt. Ez a zsidó állam végét, a hanyatlás kezdetét és a zsidó emberek szétszóródását jelentette.
331-ben Konstantinusz császár átkeresztelkedett és hivatalos bélyegzővel engedélyezte a korábban tiltott vallás gyakorlását. Hirtelen mindenki meg akarta ismerni a Szentföldet és építkezési roham - beleértve a Szent Sír és a Születés templomait - kerítette hatalmába Izraelt a vallási jelentőségű helyek megjelölésére. De a kereszténység uralma az országban nem volt túl hosszú életű - 638-ban Jeruzsálem Omar kalifa kezébe került és az iszlám szent szigetének nevezte azt, azzal az indokkal, hogy Mohamed próféta leszállt a mennyországból a Templomok Hegyére. A világ összes kereszténye felemelte a fejét erre a kijelentésre, és 1099-re egy egész hadsereget gyűjtöttek össze, elfoglalták Jeruzsálemet, meggyilkoltak mindenkit, aki a kezükbe került és kezdetét vette a majdnem 100 éven tartó keresztény uralom. 1187-re a muzulmánok újból megerősödtek - több évtizedes keresztény-muzulmán küzdelem után az iszlám mamelukok elfoglalták a keresztes lovagok utolsó erődítményét 1291-ben.
A következő 500 év a legcsendesebb időszak volt Izrael életében. Birodalmak keletkeztek és szűntek meg és az ország folytonos rendszerességgel cserélt kezet, de jelentéktelen kis harcok folytak az izraeli földön - az átlagos izraeli számára ez szokásos volt. Az egyetlen kivétel a 16. században történt, amikor az Ottomán birodalom átvette a hatalmat és a Csodálatos Szulejmán szultán újból felépítette Jeruzsálem város falait. A 19. század közepére az ottománok elvesztették hatalmukat és Izrael a világ érdeklődésének középpontjába került. Anglia konzulátust nyitott Jeruzsálemben és 1839-ben Sir Moses Montefiore, egy angol zsidó, elkezdte terjeszteni a zsidó állam ötletét. 1878-ban létrehozták az első zsidó kolóniát, és elindultak a bevándorlók első hullámai. Ugyanakkor Palesztina arab népessége egyre nacionalistábbá és Európa-ellenessé vált, amely nem volt jó előjel az új érkezők számára.
Az I. Világháború idején Anglia komolyan belebonyolódott az izraeli dolgokba, megígérve az araboknak, hogy elismeri az arab államot, illetve megígérve a zsidóknak, hogy támogatnak egy zsidó hazát Palesztinában. A háború befejezésekor Anglia mandátumot kapott az ország vezetésére, és ahogy Európa a II. Világháborúba bonyolódott, Anglia úgy döntött, hogy leállítja az bevándorlást Izraelbe. Továbbra is érkeztek elkeseredett illegális bevándorlók, és az arab lakosság az erőszak egyre növekvő szintjével válaszolt arra. 1947-re Anglia úgy döntött, hogy elege van a dolgokból - döntést hoztak az ország arabokra és zsidókra való felosztására - és 1948. május 14-én az angolok elmenekültek. A harcok majdnem azonnal kitörtek, és amikor 1949 májusában tűzszünetet hirdettek, az izraeliek elfoglalták Palesztina döntő részét. Állampolgárságot ajánlottak bármilyen zsidó személynek, aki emigrálni akart és az izraeliek elkezdték az ország leglakatlanabb területének benépesítését is.
A barátságtalan arab nemzetekkel körülvett új Izrael állam hirtelen támadások célpontja lett. 1967-ben Izrael háborút vívott Egyiptommal, majd Jordániával és Szíriával. Hat nap múlva az izraeliek győztek és kiterjesztették a területeiket a Golán Magaslatokra, a Gáza Övezetre és a Színai Sivatagra. Izrael helyzete kezdett kedvezőnek tűnni az izraeli bevándorlók beáramlása és 500.000 palesztin kivonulása miatt. A palesztinok egy csoportja, aki a maradás és a harc mellett döntött, létrehozta a Palesztin Felszabadítási Szervezett (PFSZ), egy olyan szervezetet, amely a hazaföldjük felszabadítása mellett döntött. Időközben Izrael békeszerződést írt alá Egyiptommal.
A PFSZ akciókat kevéssé ítélte el a nemzetközi közvéleményt, de 1987-ben egy népszerű palesztin felkelés, az intifada, megfordította a dolgokat. Fegyvertelen arab gyerekekre tüzelő izraeli katonák televíziós közlése nagymértékben támogatta a palesztin ügyet és a palesztin haza kérdése visszakerült a világ középpontjába. 1991-ben izraeli vezetők találkoztak egy palesztin delegációval és végül a PFSZ vezető Yesser Aarafat és az izraeli miniszterelnök Rabin kezet fogtak a Fehérház kertjében és megegyeztek a béke kimunkálásában. Természetesen ez egyáltalán nem volt könnyű. A Gáza Övezet és a Nyugati Part területei önkormányzati jogokat kaptak, és megtartották a palesztin választásokat, de 1995-ben Rabint meggyilkolták. A jobboldali Binyamin Netanyahu kevésbé volt a béke elkötelezettje, és a gyarapodó izraeli települések és a növekedő terrorista leszámolások az országot a háború szélére sodorták a vezetése alatt. Ehud Barak 1999-es megválasztásával Izrael újból esélyt kapott a béke megteremtésére.
Látnivalók:
Jeruzsálem 3 vallás számára is szent hely, a vallási emlékeken kívül azonban még számos érdekességet nyújt az ideérkezőknek. A főváros három részből áll, a fallal körülvett Óvárosból, ahol a legtöbb nevezetesség található, az arab Kelet-Jeruzsálemből és a gyorsan növekvő Nyugat-Jeruzsálemből. Az Óvároson belül további 4 negyed van, az Örmény, a Keresztény, a Zsidó és a Muszlim negyed. A város felett magasodó Templom-hegy mind a három vallás számára kiemelt jelentőséggel bír. A keresztény negyed leghíresebb nevezetessége a Szent Sír templom és az ide vezető Via Dolorosa. A templomot Jézus keresztre feszítésének valószínűsíthető helyére emelték. Az Oliva-hegyről, Jézus mennybemenetelének helyszínéről, remek kilátás nyílik a városra.
Tel Aviv az ország pénzügyi, gazdasági és szórakoztató központja. Az alig 100 esztendős városban őslakosokat csak bajosan találhatunk, ez a sokszínűség adja a város egyik érdekességét. A tengerparti strand a Közel-Kelet legszebb strandja. Ha szeretnénk pár múzeumot megnézni, sétáljunk el a Diaszpóra Múzeumba és a Szépművészeti Múzeumba.
Az izraeli nyaralás nem lehet teljes anélkül, hogy fel ne keresnénk a Holt-tengert. A gyógyhatású levegőn kívül az Ein Gedi oázis és a Masada erőd vonzza ide a turistákat. Az erődnek nagyon szomorú a története. 967 zsidó felkelő védte a Római Birodalom katonái ellen a várat, és amikor látták, hogy reménytelen a helyzetük, inkább megölték egymást, csak ne kerüljenek a rómaiak fogságába.
Galilea az ország egyik legfontosabb turistaközpontja, bibliai vonatkozásai miatt rengetegen keresik fel a szent helyeket.
Názáret meglehetősen csúnya város, de Jézus gyerekkori lakóhelyeként, valamint az itt található fontos templomok miatt nagyon sokan, főképpen zarándokok, érkeznek ide.
Tiberias városa a Galilea-tó partján fekszik, remek gyógyfürdőit vétek kihagyni. Nem messze innen található a Beit Shean ásatás, ahol remekül fennmaradt római kori amfiteátrumot, bizánci kori fürdőket és templomokat csodálhatunk meg.
Betlehem leghíresebb látnivalója a Születés Temploma, a világ egyik legrégebbi működő temploma. A templomot ott emelték, ahol a legenda szerint Jézus született, inkább vallástörténeti, mint építészeti jelentősége van.
Gasztronómia:
Az izraeli ételek alapanyagait illetve elkészítési módját vallási előírások szabályozzák. A zsidók nem fogyaszthatnak tejterméket és húst egyszerre, nem ehetnek tisztátlan szárnyast és halat és akár a muzulmánok, nem ehetnek sertéshúst. A zsidó ételek nagyon sokfélék, hiszen az országba érkezett rengeteg emigráns mindegyike hozta magával hagyományos ételeit. Az arab negyedekben is rengeteg finomságot kóstolhatunk meg, semmiképpen se hagyjuk ki például a felafelt, a tahinát vagy a houmust. Alkoholt a muzulmánok nem fogyasztanak, helyette teát vagy kávét isznak.
Ünnepek, rendezvények:
Függetlenség napja: május 14. Az izraeli ünnepek nagy része magától értetődően vallási ünnep. Tartsuk mindig eszünkben ezeket az ünnepeket, hiszen ezeken a napokon leáll az élet az országban, és nem foglalkoznak ilyenkor a turistákkal. A Sabbat péntek naplementétől szombat naplementéig tart, ilyenkor a helyiek semmiféle munkát nem végezhetnek. A Yom Kippur a legszentebb zsidó ünnep, ilyenkor az emberek 25 órán keresztül semmit nem fogyaszthatnak, imádkozással telnek ezek az órák.
Magyarország helyi képviselete:
Tel-Aviv Nagykövetség
Magyarországi képviselet:
Budapest Nagykövetség
Forrás: Utazóna.hu http://hu.wikipedia.org/wiki/Izrael |
|