Keresési lehetőségek

Ország szerint


Időpont szerint
Indulás:

Érkezés:


Ár szerint


KATALÓGUSUNK

Körutazásos katalógus
Körutazásos katalógus
Letöltés (PDF)

VIDEOKLIPPEK ÚTJAINKRÓL

A társítást kérőknek
- ha nem találunk társat -
nem kell 1 ágyas felárat fizetni!

(100.000 Ft-ig)

--<>--<>--


Kérjük, aki az
AKCIÓINKRÓL SZÓLÓ HÍRLEVELÜNKET szeretné megkapni, írja meg nekünk email címét,
valamint, ha prospektust szeretne, levelezési címét.
(Az adatokat természetesen a törvényeknek megfelelően bizalmasan kezeljük.)



Utolsó frissítés:
2017.11.17 12:24
Főoldal » Képgaléria » Vietnam

Vietnam

Vietnam

Időzóna:  közép európai idő + 6 óra

Főváros: Hanoi

Terület:  331 689 km˛

Népesség:  86 116 559 fő

Népsűrűség: 253 fő/km˛

Népösszetétel: vietnami (85%), thai, meo, laoszi (13%), egyéb (2%)

Vallás: buddhista (93%), római katolikus (7%)

Országhívószám:  +84

Autójelzés:  VN

Elektromosság:  220 V

Államforma: szocialista köztársaság

Hivatalos nyelv: vietnámi


 

Az ország körülbelül 331 688 km2-en terül el, vagyis alig kisebb, mint Németország. Domborzatát 40-40%-ban dombok és hegyek alkotják. Sűrű erdői az ország 75%-át borítják.

Az északi országrészt döntően fennsíkok és a Vörös Folyó deltája, a középsőt hegységek, míg a délit part menti alföldek, a Dai Truong Son (központi hegyek) magasan fekvő sík vidékei, és a Mekong-delta jellemzik.

Vízrajz

Sok a kisebb-nagyobb, bővizű folyó. A legjelentősebbek a Mekong és a Vörös-folyó. Deltáik az ország legsűrűbben lakott, legfejlettebb vidékei. A delták jelenleg is töltik fel a tengert, előrenyomulásuk egy év alatt is jelentős.

Éghajlat

Éghajlata trópusi monszun. A levegő páratartalma az év során átlagosan 84%-os. Az éves csapadékmennyiség 1200 és 3000 mm között, a hőmérséklet pedig 5 °C és 37 °C között mozog. Két évszak létezik: a hideg, illetve a májustól októberig tartó forró és esős.

Élővilág, természetvédelem

Vietnamban változatos az élővilág, beleértve a termesztett növényeket is.

Két tájat nyilvánított természeti világörökséggé Vietnamban az UNESCO:

Történelem

Őskor

A ma Vietnamként ismert terület a paleolitikum óta lakott. Régészek szerint mai vietnami civilizáció története a késői neolitikumban, a korai bronzkorban kezdődött, az i.e. 2000-től i. e. 1400-ig fennállt Phung-nguyen kultúrával. I.e. 1200 körül alakult ki az öntözéses rizstermesztésen alapuló, bronzeszközöket használó Dong Son kultúra Vörös-folyó síkságán. Nevezetesek az ekkor készült bronzdobok. A kultúra bronzfegyverei, szerszámai és dobjai azt mutatják, hogy a bronzmegmunkálás technológiáját helyben alakították ki, de azután érték délkelet-ázsiai hatások.

Ókor

A következő évezredekben Vietnam többnyire kínai uralom alatt állt. Voltak korai függetlenségi mozgalmak. Ilyen volt a Trung nővéreké is. De ezek csak átmeneti eredményt hoztak. Van Xuân állam a Ly dinasztia elődjeinek idején független volt 544-től 602-ig. A 10. század elején a Khúc család uralma idején Vietnam autonómiát ért el, de nem volt független.

Középkor

938-ban Ngô Quyen vietnami nagyúr megverte a kínai csapatokat a Bach Đang folyónál és kivívta Vietnam függetlenségét 10 évszázados kínai uralom után. Đai Viet néven a Lý és a Tran dinasztiák idején az ország aranykora jött el. Virágzásának tetőpontjára a 15. században a Lę dinasztia uralkodása alatt jutott, különösen pedig Lę Thánh Tông (1460–1497) császár idején. A 11. és a 18. század között Vietnam délfelé terjeszkedett, a folyamat neve nam tien. Közben átmenetileg meghódította Champa királyságot és a Khmer Birodalom egy részét.

Újkor

A Lę dinasztia uralmának vége felé lázadások hulláma öntötte el Vietnamot. Először a kínaiak által támogatott Mac dinasztia váltotta a Lę dinasztia hatalmát. A Mac dinasztia veresége után a Lę dinasztia császárai kerültek ismét trónra, de valóságos hatalom nélkül. A hatalom megoszlott: északon a Trinh család, délen a Nguyen család gyakorolta azt. Az ország négy évtizedre polgárháborúba süllyedt. Ebben az időben a Nguyen család kiterjesztette Vietnamot dél felé a Mekong deltára, elfoglalta Champát a központi felföldön és khmer földeket a Mekong mentén. A polgárháború úgy ért véget, hogy Tây Son testvérek megverték mindkét felet és új dinasztiát alapítottak. Uralmuk azonban nem volt hosszú. A Nguyen urak maradékai Nguyen Anh vezetésével segítségül hívták a franciákat. Nguyen Anh egyesítette Vietnamot és megalapította a Nguyen dinasztiát.

Franciák

Vietnam függetlenségét fokozatosan ásta alá Franciaország sorozatos katonai hódításokkal 1859 és 1885 között. Végül az ország Francia-Indokína része lett. A francia igazgatás jelentős politikai és kulturális változásokat hozott a vietnami társadalomban. Nyugati jellegű modern oktatási rendszert alakítottak ki, és széles körben propagálták a kereszténységet a vietnami társadalomban. Ültetvényes gazdálkodást vezettek be, dohányt, indigót, teát és kávét exportáltak. Az önkormányzati és polgári jogi igényeket egyre durvábban utasították el a franciák. Nacionalista politikai mozgalmak szerveződtek, melynek vezetői függetlenséget kívántak. Közéjük tartozott mások mellett Ho Si Minh. A franciák a II. világháborúig tudták fenntartani uralmukat gyarmatuk felett. A Csendes-óceánon dúló háború folyományaként a japánok 1941-ben megszállták Francia Indokínát. Francia Indokína ekkor Japán szövetségese, a náci Németország által megszállt Vichy Franciaország igazgatása alatt állt. Vietnam természeti kincseit a Japán Császárság katonai szükségleteinek szolgálatában aknázták ki.

1941-ben lett jelentős a Ho Si Minh vezetése alatt álló Viet Minh - egy kommunista és nacionalista felszabadítási mozgalom. Célja a Franciaországtól független Vietnam volt, és harcolt a japán megszállás ellen. 1945-ben Japán katonai vereséget szenvedett és megbukott vietnami bábkormánya. A Viet Minh megszállta Hanoit és ideiglenes kormányt hozott létre, amely kikiáltotta az ország függetlenségét szeptember 2-án. Ugyanabban az évben Franciaország csapatokat küldött a francia uralom helyreállítására. Háború tört ki a Viet Minh és a francia csapatok között, amely 1954. július 20-áig tartott.

A Viet Minh súlyos veszteségeket szenvedett. A kínai és szovjet támogatás ellenére állományának harmadát elvesztette az amerikaiak és a hozzájuk hű vietnamiak által támogatott franciákkal vívott harcban. Végül azonban stratégiai győzelmet arattak a Dien Bien Phu-i csatában. Ezt követően 1954-ben, a tűzszünet kihirdetése után, a Genfben tárgyalások kezdődtek. A francia gyarmati közigazgatást felszámolták, Francia Indokínát feloszlatták. Vietnamot kettéosztották. Az északi részen megalakult Ho Shi Minh Vietnami Demokratikus Köztársasága, délen pedig Bao Dai császár Vietnam Állama. A kettő között a 17. szélességi fok mentén demilitarizált övezetet hoztak létre. Az 1954-es egyezmény kifejezetten megtiltotta harmadik erő beavatkozását.

Amerikaiak

Amerikai tanácsadói javaslatára Vietnam Állam miniszterelnöke, Ngo Dinh Diem eltávolította hatalomból Bao Dai császárt. Ennek eszköze egy meghamisított népszavazás volt, amelyet testvére, Ngo Dinh Nhu szervezett. Ezután a Vietnami Köztársaság elnöke Ngo Dinh Diem lett. A genfi egyezmények értelmében 1956-ban egész Vietnamban választást kellett volna tartani, de Diem elutasította megtartását, annak ellenére, hogy Észak ismételten felhívta a választások módjáról tartandó tárgyalásokra.

A kommunista nacionalista Nemzeti Felszabadítási Front partizánháborúba kezdett az 1950-es évek végén Észak-Vietnam támogatásával. Céljuk Diem kormányának megdöntése volt, amelyet hivatalos közleményeikben „továbbélő gyarmati rezsimnek” neveztek.

Diem maga katolikus volt, kormánya előjogokat biztosított a katolikusoknak. Betiltotta a buddhista zászló használatát, az emiatt kitört zavargásban a tömegbe lőttek. 1963-ban a buddhista válságnak nevezett tömegtüntetések sora következett. Diem ellenzése dacára testvére a pagodák ellen támadásokat szervezett, melyek közül legnevezetesebb a Xa Loi pagoda megtámadása. Az amerikaiak viszonya megromlott Diemmel, majd puccs következet, amelyben Diemet meggyilkolták.

Diem halálát katonai puccsok sorozata követte. Gyakran még egy hónapot sem bírtak ki a rezsimek a következő puccsig. Ebben a helyzetben érték el első katonai győzelmeiket a kommunisták. Hogy Vietnamot megvédje a kommunista felkelőktől, az amerikaiak növelték katonai tanácsadóik számát. 1965-ben már hadműveletekben is részt vettek amerikai erők, amelyek létszáma a csúcsponton meghaladta az 500 000-et. Az 1968-as Tet-offenzíva idején észak-vietnami csapatok délen támadtak jelentős célpontokat. A Nemzeti Felszabadítási Front kommunista erőit a Ho Shi Minh-ösvényen látták el utánpótlással, amely Laosz és Kambodzsa területén húzódott. Az amerikai elnök engedélyezte Laosz és Kambodzsa bombázását. Ezt akkor titokban tartották az amerikai Kongresszus előtt.

A növekvő veszteségek hatására és a beavatkozással szembeni hazai és nemzetközi ellenállással szembesülve az Egyesült Államok megkezdte a hadszíntér átadását a dél-vietnami katonaságnak (Nixon-doktrína); a folyamat neve vietnamizálás volt. Vegyes eredményt értek el. Az 1973. január 27-én kötött párizsi békeszerződés szerint az Egyesült Államok hivatalosan elismerte Vietnam függetlenségét az 1954-es genfi egyezmények szerint. Minden amerikai csapatot kivontak 1973. március 29-ére. Ezzel a nagyobb hadműveletek véget értek, de korlátozott harcok folytak 1975 tavaszáig. Akkor az északiak hadjáratot indítottak dél ellen, amelynek a végén 1975. április 30-án elesett Saigon. Dél-Vietnam rövid ideig az északiak katonai megszállása alatt álló Dél-Vietnami Köztársasággá alakult, majd hivatalosan egyesítették a kommunisták uralma alatt álló Vietnami Szocialista Köztársasággal 1976. július 2-án.

Kommunisták

Amikor a lebombázott országban átvették a hatalmat, a vietnami kommunisták betiltották a többi politikai pártot, bebörtönözték a Dél-Vietnam tisztviselőit és katonáit, átnevelő táborba küldték őket. Kollektivizálták a mezőgazdaságot és a gyárakat. A háborútól elpusztított ország lassan épült újjá, a kommunista rezsim súlyos humanitárius és gazdasági nehézségekkel szembesült. Milliók menekültek csónakokon, nemzetközi humanitárius válságot okozva. 1979-ben a vietnami hadsereg megszállta Kambodzsát és eltávolította a hatalomból a vörös khemereket. Emiatt megromlott a viszony Kínával, amely rövid időre betört Észak-Vietnamba 1979-ben. Vietnam 1989-ben vonta ki csapatait Kambodzsából.

Történelmi változás következett be 1986-ban. A Kommunista Párt szabadpiaci reformokat vezetett be. Az állam hatalma változatlan maradt, de lehetővé vált a mezőgazdasági üzemek és más vállalkozások magántulajdona, leépítették a korlátozásokat és bátorították a külföldi tőkebefektetést. Vietnam gazdasága jelenleg a leggyorsabban növekvők közé tartozik a világon, ezért ez az ország is az ún. "kis tigrisek" közé tartozik.[forrás?]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A Vietnami Szocialista Köztársaság egy erősen centralizált rendszerben kormányzott állam, amit nagyban meghatároz a Vietnami Kommunista Párt (Đang Cong San Viet Nam). A kormány elméletileg ugyan független a párttól, ám a gyakorlatban az esetek többségében a párt utasításait követi. Ugyan történtek arra erőfeszítések, hogy a kormány és a párt tagjai ne ugyanazon emberek közül kerüljenek ki, ez a gyakorlat manapság is jellemző.

Politikai pártok

Az országban egypártrendszer van, melynek egyetlen szereplője a Vietnami Kommunista Párt.

Habár Vietnamban nem léteznek ellenzéki pártok, a külföldi vietnami közösségek számos szervezetet hoztak létre a kormány hatalmának gyengítése érdekében, olyan országokban, mint Franciaország és az Egyesült Államok.

Általános adatok

A VKP 1986-ban megrendezett hatodik kongresszusán hivatalosan is felhagytak a marxista gazdaságpolitikával, és bejelentették a đoi moi („helyreállítás”) gazdasági reformjait. Ezek sok tekintetben hasonlítottak a Kínában elindított reformokra, és hasonló eredményekre is vezettek.

Vietnam éves GDP-növekedése 1990 és 1997 között elérte a 8%-ot, 2000 és 2002 között pedig 7% körül mozgott. Ezek az eredmények a világ második leggyorsabban növekvő gazdaságává tették az országot.

Azonban a nagyfokú növekedéssel párhuzamosan nőtt a városi munkanélküliség is. Ennek oka az, hogy sok vidéki ugyanis a városokba költözik, hogy munkát találjon. A vidéki munkanélküliség becslések szerint a kritikusnak számító 35%-ot is elérheti az aratási szezonon kívül. Tovább rontja a helyzetet az állami és a külföldi tőkével működő cégek esetleges fizetésképtelensége, és a hadsereg leépítésének máig érezhető hatásai.

Bár pályázik a WTO-ba való felvételre, Vietnam még ma is szegény országnak számít egy főre levetített 3255 dolláros GDP-jével. Az infláció mértéke 2004-ben kb. 14% volt, amit a „két számjegyű” besorolás elkerülésére a kormány 9,5%-ra csökkentett.

Észrevehetően növekedett a lakosság vásárlóereje, aminek oka a magas ingatlanárakban keresendő. A fővárosban, Hŕ Noi-ban az ingatlanok árai elérhetik a tokiói vagy a New York-i árszínvonalat is, ami meglepő lehet annak fényében, hogy a város lakosainak átlagjövedelme átszámítva havi 18 500 forint körül mozog. Az ingatlanárak robbanásszerű növekedésével a tulajdonosok magasabb áron tudták értékesíteni ingatlanjaikat.

Sport

Labdarúgás: Labdarúgó világbajnokságon még sosem játszhattak, ám az Ázsia-kupa első két viadalán 1956-ban és 1960-ban negyedikek lettek. 2007-ben Malajzia, Indonézia és Thaiföld mellett rendezhette meg a 2007-es Ázsia-kupa B csoportjának küzdelmeit, illetve egy negyeddöntőt és egy elődöntőt Hanoiban. A négy házigazda ország válogatottja közül csak a vietnami jutott tovább.

Olimpia: Eddig a nyári olimpiákon két ezüstérmet nyertek versenyzői: Tran Hieu Ngân 2000-ben Sydneyben a taekwondo női 57 kg-os versenyszámában és Hoŕng Anh Tuan 2008-ban súlyemelés férfi 56 kg-os versenyében. Téli olimpián nem vettek még részt.

 

HANOI

 

Hanoi, vagy vietnamiul Hŕ Noi Vietnam fővárosa. 1954 és 1976 között Észak-Vietnam, a 11. századtól egészen 1802-ig kisebb megszakításokkal az akkori Vietnam fővárosa volt.

2004-es becslések szerint 3 083 800 lakosa van.

A város a Vörös Folyó jobb partján fekszik, Ho Si Minh-várostól 1760 km-re északra. Tengerszint feletti magassága 26 méter.

Története

A kínai uralom alatt még Tong Běnh, majd Long Đo néven volt ismert. 866-ban területén fellegvár épült, és neve Đai Nam lett. Lý Thái To, a Lý-dinasztia első uralkodója 1010-ben az ország fővárosát Đai Namba helyezte át. Nevét Thăng Longra (felszálló sárkány) változtatta, mert állítólag egy sárkányt látott felszállni a Vörös-folyóról. 1397-ig az ország fővárosa maradt, amikor az irányítás Thanh Hóaba, más néven Tây Đôba (nyugati főváros) költözött. Thăng Long neve ekkor Đông Đô, azaz keleti főváros lett.

1408-ban a kínai Ming-dinasztia csapatai megszállták Vietnamot, és Đông Đô új neve Đông Quan (keleti átjáró) lett. 1428-ban, mikor Lę Loi, a Lę-dinasztia alapítója felszabadította az országot, a város a Đông Kinh (keleti főváros; ugyanazokkal a karakterekkel írva, mint Tokió; az európaiak Tonkin néven ismerik) nevet kapta. A Tây Son-dinasztia később a Bac Thŕnh-ra (északi fellegvár) keresztelte.

1802-ben létrejött a Nguyen-dinasztia, és fővárosát a mai Huebe költöztette. Ekkor a város 1831-ig ismét Thăng Long néven volt ismert, amikor is elnyerte mai nevét: Hŕ Noi (a folyókanyarban).

Hanoit 1873-ban megszállták a franciák, és 1887-ben megtették Francia Indokína fővárosának.

1940-től 1945-ig a várost a Japánok uralták, majd felszabadulása után a vietnami kormány székhelye lett. 1946 és 1954 között heves harcok folytak a franciák és a Viet Minh erői közt, ami után Hanoi a független Észak-Vietnam fővárosává vált.

A vietnami háború során a város hídjait és vasútvonalait szétbombázták, bár ezeket hamar rendbe hozták. 1976. július 2-án, az északi és déli országrész egyesítésével Hanoi ismét egész Vietnam fővárosa lett.

Nevezetességei

 

A hanoi operaház

Itt található a Ho Si Minh-mauzóleum, a Nemzeti Történelmi Múzeum, a Forradalmi Múzeum, a Nemzeti Szépművészeti Múzeum, az Irodalom Temploma, az Egyoszlopos Pagoda, Hanoi Zászlótornya, és számos történelmi látványosság.

  • Óváros: A város régi negyede híres kézműveseiről és kereskedőiről, és számos selyemüzletéről.
  • Hoan Kiem-tó
  • Jadeberg-templom
  • Literaturtemplom
  • Ho Chi Minh- lakóház
  • Vietnami nemzeti egyetem
  • Opera
  • Etnológiai múzeum

Ha Long-öböl

A Ha Long-öböl (vietnami nyelven: Vinh Ha Long) egy 1 500 km˛ nagyságú terület a Vietnami-öbölben (Tonkin Gulf), Vietnam északi részén. Hivatalos adatok szerint 1 969 mészkőszikla emelkedik ki a vízből, amelyek többsége lakaltlan sziget vagy szirt, nagy része több száz méter magas. A mészkősík, amin az öböl található, süllyed. 1994-ben az UNESCO természeti világörökségi helyszíneinek listájára került.[3]

A Vinh Ha Long név jelentése: „az alámerülő sárkány öble”. A legenda szerint az öböl egy, a tengerhez közeli hegyekben élő sárkány közreműködésével jött létre. Amikor a sárkány a parthoz szaladt, farkával mély barázdákat húzott a földbe, amit – miután a sárkány a vízbe merült - elárasztott a tenger. Az árapály váltakozása, az időjárás, a szél és a víz üregeket és barlangokat alakított ki a kőzetben, amelyeknek egy része csak apálykor látogatható. Közülük sokat növényzet borít, a nagyobbakon sűrű dzsungel található. Egyes barlangokban és üregekben különös alakú álló- és függő cseppkövek vannak.

A legnagyobb 354 km˛ alapterületű Cát Bŕ szigeten kb. 12 000 szigetlakó lakik, akik főként halászatból, osztrigatenyésztésből és a növekvő turizmusból élnek. Legmagasabb pontja 330 méter. Az 1970-es és 1980-as években kiinduló pontja volt számos menekülőnek (Boat People). A franciák és az amerikaiak elleni háborúban néhány szigetet és barlangot utánpótlás-raktárrá építettk ki, illetve menekültek és betegek számára alakítottak ki táborhelyeket: Cát Bŕ egyik barlangjában 300 férőhelyes kórház működött.

 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vietnam

http://www.privilegetours.hu/Orszag_Vietnam_Info_HasznosInformaciok.html



Vietnam Vietnam Vietnam Vietnam Vietnam Vietnam Vietnam Vietnam Vietnám - Halong-öböl