Keresési lehetőségek

Ország szerint


Időpont szerint
Indulás:

Érkezés:


Ár szerint


KATALÓGUSUNK

Körutazásos katalógus
Körutazásos katalógus


VIDEOKLIPPEK ÚTJAINKRÓL

A társítást kérőknek
- ha nem találunk társat -
nem kell 1 ágyas felárat fizetni!

(100.000 Ft-ig)

--<>--<>--


Kérjük, aki az
AKCIÓINKRÓL SZÓLÓ HÍRLEVELÜNKET szeretné megkapni, írja meg nekünk email címét,
valamint, ha prospektust szeretne, levelezési címét.
(Az adatokat természetesen a törvényeknek megfelelően bizalmasan kezeljük.)



Adatkezelési szabályzatunkat ITT olvashatja.



Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF)



Utolsó frissítés:
2024.03.18 17:13
Főoldal » Képgaléria » Oroszország

Oroszország

Oroszország

Időzóna: GMT+3 - +11

 

Főváros: Moszkva

 

Terület: 17.075.200 km2

 

Népesség: 146.001.176 fő

 

Népsűrűség: 8,6 fő/km2

 

Népcsoportok: orosz (81,5%), tatár (3,8%), ukrán (3%)

 

Közigazgatási beosztás: 49 terület, 21 autonóm köztársaság, 10 autonóm körzet, 6 vidék, 2 területi jogú város, 1 autonóm terület

 

Államforma: köztársaság

 

Fekvés: Észak-Ázsia. Északról a Jeges-tengerrel határos, Európa és a Csendes-óceán között fekszik.

 

Országhívószám: 7

 

Autójelzés: RUS

 

Elektromosság: 220 V, 50 Hz

 

Hivatalos nyelv: orosz

 

Beszélt idegen nyelvek: ukrán, üzbég, belorusz, litván, lett, észt, jiddis, grúz, örmény, moldován, kazah, azerbajdzsáni

 

Vallások: ortodox kersztény (82%), muszlim

 

Hivatalos pénz: 1 rubel = 100 kopek

 

Legfontosabb iparágak: vas-és színesfémkohászat, acélgyártás, gépgyártás, kőolajfeldolgozás, alumíniumkohászat, közlekedésieszköz-gyártás, vegyipar, építőanyagipar, fa- és papíripar, textilipar, hiradástechnika, élelmiszeripar.

 

Vasúthálózat hossza: 150.000 km

 

Úthálózat hossza: 948.000 km

 

Bevezető:

 

A korábbi Szovjetunió legnagyobb tagállamát a "80-as évek végéig csak mi, kivételezett helyzetben lévő kelet-európaiak látogathattuk, a nyugati turisták előtt az ország kapuit zárva tartotta. A politikai enyhülésnek köszönhetően napjainkban már mindenki megcsodálhatja az ország természeti és építészeti értékeit, megkóstolhatja világhírű vodkáját és kaviárját. Sajnos az Oroszországban uralkodó gazdasági káosz és a rendkívül gyors ütemben növekedő bűnözés sok embert visszariaszt az utazástól.

 

Környezet, éghajlat:

 

Észtország, Litvánia, Fehéroroszország, Ukrajna, Törökország, Kazahsztán, Mongólia és Kína, egyszóval a fél világ határolja az óriási államot. Területének nagy része sík vidék, melyet az Ural hegység 2.000 méter magas vonulata oszt két részre. Az Uráltól keletre eső terület neve Szibéria, mely szélsőséges tundra éghajlatával és embertelen munkatáboraival szerzett magának kétes hírnevet. Az Uráltól nyugatra, az európai részeken az éghajlat viszonylag kellemes, bár novembertől áprilisig csípos hideg uralkodik.

 

Történelmi háttér:

 

Az orosz állam a IX. században alakult ki: Oleg fejedelem létrehozta a Kijevi Nagyfejedelemséget. A X. században Nagy Vlagyimir fejedelem a bizánci egyházhoz csatlakozott, ami hosszú időre meghatározta az ország fejlődését. A XI - XV. században a feudális széttagoltság és a hódítók (kunok, svédek, mongolok) elleni védekezés határozta meg az ország történelmét. III. Iván (1462-1505) nevéhez fűződik a mongol iga lerázása és Bizánc bukása után a császári cím ("cár") felvétele. IV. (Rettegett) Iván (1547-1584) kemény eszközökkel erős központi hatalmat hozott létre és elsősorban a kis- és középnemesekből létrehozta a dumát (tanácskozó testület). Uralkodása idején megkezdődött Szibéria meghódítása. Halála után azonban gyenge kezű uralkodók és zavaros idők következtek.

 

A XVII. században orosz prémvadászok folytatták Szibéria meghódítását. I. (Nagy) Péter (1689-1725) központosított hatalmat alakított ki, új fővárost (Szentpétervár) alapított, jelentős politikai, gazdasági, kulturális reformokat hajtott végre, amivel megpróbálta Oroszország elmaradottságát csökkenteni. Fejlesztette az uráli kohászatot és új iparágakat honosított meg. Háborúiban növelte az ország területét, elsősorban a Fekete- és a Balti-tenger közti területekkel.

 

II. Katalin (1762-1796) felvilágosult abszolutizmusa idején Oroszország már nagyhatalom, de a parasztság terheinek fokozódása hatalmas parasztfelkeléshez vezetett (1773-1775).

 

A XIX. század közepén I. Miklós uralkodása idején (1825-1855) Oroszország már Európa legerősebb állama, de a Törökország ellen indított Krími háborúban (1853-1856) a törökök mellé állt Angliától és Franciaországtól súlyos vereséget szenvedett, ami jelentős mértékben meggyengítette helyzetét. A XIX. század végén Oroszország meghódította Közép-Ázsiát és a Távol-Keletet is és egységes gyarmatbirodalmat hozott létre. A hatalmas társadalmi feszültségek - a jobbágyrendszer maradványai, a falusi társadalom elmaradottsága, a nemzetiségek elnyomása, a polgárság fejletlensége és háttérbe szorítása - vezettek az 1905-ös polgári forradalomhoz, de II. Miklós cár (1894-1917) hamarosan újra visszatért az önkényuralomhoz.

 

Az I. világháború tovább rontotta a társadalom szinte minden rétegének a helyzetét, ez vezetett az 1917. márciusi polgári forradalomhoz, amely győzött, II. Miklós lemondott, Ideiglenes Kormány alakult. A bolsevikok Lenin vezetésével azonban tovább akarták vinni a polgári forradalmat szocialista forradalommá, amelyre 1917. novemberében került sor. A győztes bolsevikok 1918-ban egy nem túl kedvező béke aláírásával kiléptek az I. világháborúból, és kemény eszközökkel kiépítették a pártállami diktatúrát.

 

1922-ben megalakult a Szovjetunió, amelyben egységesen kiépítették a szocialista rendszert. A magántulajdon megszűnt, helyette állami és szövetkezeti tulajdon vált uralkodóvá mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, a piacgazdaság helyett központilag irányított tervgazdaságot vezettek be, elsősorban a nehézipar fejlesztését tűzve ki célul. Így gazdaságilag és politikailag is elszigetelődtek a világ többi részétől.

 

A II. világháborúból hatalmas áldozatok árán, de győztesen kikerült Szovjetunió az általa felszabadított kelet-közép-európai országokat saját gazdasági-politikai-katonai érdekövezetébe vonta. 1949-ben létrehozta a szocialista országokat tömörítő gazdasági szervezetet, a KGST-t, 1955-ben pedig katonai szervezetét, a Varsói Szerződést. A II. világháború után a Szovjetunió nagyhatalommá vált és létrejött a két pólusú világ (szocialista - kapitalista). A két világrendszer szembenállása hidegháborúhoz, fegyverkezési versenyhez vezetett, amely a Szovjetuniót a "80-as évekre gazdaságilag teljesen kimerítette. A "80-as évek közepén Mihail Gorbacsov pártfőtitkár reformprogramot vezetett be (peresztrojka = átalakítás, glasznoszty = nyilvánosság). A Szovjetunió meggyengülése utat engedett a kelet-közép-európai országokban a rendszerváltozásnak, 1991-ben megszűnt a KGST, a Varsói Szerződés és maga a Szovjetunió is.

 

Természetföldrajz:

 

Kelet-európai síkság: A mélyen elhelyezkedő kristályos alapzaton vastag üledéktakaró halmozódott fel a földtörténet különböző korszakaiban. Az üledékrétegek dél felé megbillentek, így az egyes rétegek a felszínen is tanulmányozhatók. Az ó- és középidőből valamint a harmadidőszakból szinte teljes rétegsor figyelhető meg, az üledékrétegek É-D-i irányban fiatalodnak. A pleisztocénben a jégtakaró letarolta a felszínét.

 

Nyugat-szibériai alföld: A mélybe zökkent kristályos kőzeteken komplex feltöltésű síkság alakult ki, amelynek kialakulásában a tengeri, tavi, folyóvízi és glaciális feltöltés is szerepet játszott.

 

Közép-ázsiai síkvidék: Elsősorban tengeri üledékekkel feltöltött medence helyzetű síkság, melyet magas hegységek öveznek. Területét három tómedence (Kaszpi-, Aral- és Balhas-tó) tagolja. Legnagyobb része jelenleg sivatag illetve félsivatag (Kara-kum, Kizil-kum).

 

Kaukázus: Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, a Balkán-hegység folytatásának tekinthető. Az óidei kristályos rögökön tengeri üledékek halmozódtak fel (mészkő, homokkő, flis), amelyek a harmadidőszakban felgyűrődtek és jelentős vulkáni tevékenység is lezajlott. A hegység öt párhuzamos, kelet-nyugati irányú sávra tagolható.

 

Urál: Az óidő perm időszakában keletkezett hegység a Variszkuszi-hegységrendszer tagja, amely az ősi Európa és Ázsia ütközésekor gyűrődött fel. A kristályos kőzetek mellett óidei üledékes kőzetek (mészkő, dolomit, homokkő, agyagpala) is találhatók a területén. Az Urál-hegységben előforduló jelentős mennyiségű és sokféle ásványkincset már régóta bányásszák.

 

Pamír: Az Eurázsiai-hegységrendszer kristályos kőzetekből és középidei üledékekből álló csomósodási pontja. A 4000-5000 méter feletti részek erősen el vannak jegesedve, itt található Eurázsia leghosszabb gleccsere, a Fedcsenko gleccser (77 kilométer).

 

Szaján és Altáj: Óidei röghegységek, de a közép- és újidőben, az Eurázsiai-hegységrendszer keletkezésekor újra kiemelkedtek, "megfiatalodtak". Jelenleg a formakincsük a lánchegységekéhez hasonlít (3000-4000 méteres csúcsok, csipkés gerincek, gleccserek).

 

Közép-szibériai fennsík: A Jenyiszej és a Léna folyó között elterülő hatalmas, kelet felé alacsonyodó fennsík. Az Angara-pajzs az Anabár-felföldön fedetlen, más részeken vastag ó- és középidei üledékekkel illetve bazalttakaróval fedett.

 

Kelet-szibériai hegyvidék: A középidő végén, főleg a kréta időszakban keletkezett nagyjából észak-déli csapásirányú hegyláncok alkotják (Verhojanszki-, Cserszkij-, Kolima-hegység), közöttük fennsíkok és alföldek húzódnak. A fennsíkokba mélyedő katlanok (Verhojanszk, Ojmjakon) Szibéria leghidegebb területei, itt nem ritkák a -50 - -60 °C-os hidegek sem.

 

Látnivalók:

 

Ha Moszkvában nem lennének az arany hagymakupolás székesegyházak, a Vörös tér, és a Kreml, akkor nem sok látványosság akadna, csak a szürke lakónegyedek között barangolhatnánk.

 

Szentpétervár Oroszország legeurópaibb városa, "észak Velencéje". Gyönyörű építészeti emlékeit a sztálini kor sem tudta eltüntetni. Legjelentősebb látnivalói az Ermitázs Múzeum, a Péter és Pál Erőd, a Néva sugárút, a Téli és Nyári Palota.

 

Novgorod az ország egyik legrégebbi városa, történelmi emlékei azonban, hála Rettegett Ivánnak és a náciknak, nem maradtak tökéletes épségben fenn. A Várban megcsodálhatjuk a Szent Szófia Székesegyházat, a Millenniumi Emlékművet, és a Történeti Múzeumot. A várfalon kívül van a csodás palotákkal körbefont középkori piactér, valamint a Megváltónk temploma, melyben gyönyörű bizánci freskók láthatók.

 

A Transzszibériai Vasúton hat nap és 10.000 kilométer megtétele után az utazó tényleg azt mondhatja, hogy ismeri az országot. Moszkvától Vlagyivosztokig Szibérián keresztül elhalad a Bajkál-tó, Irkutszk és Ulán Ude, a helyi buddhista központ mellett.

 

A Volga Európa leghosszabb folyója, mely szép lassan hömpölyög a Kaszpi-tenger felé. A folyó partján számos érdekes város fekszik, közülük is kiemelkedik Oroszország legrégebbi tatár városa, Kazán, Lenin szülővárosa Uljanovszk, valamint a régi Sztálingrád, a mostani Volgográd, amely a második világháború egyik legvéresebb csatájának helyszíne volt.

 

Szocsi a Fekete-tenger leghíresebb üdülőhelye, szubtrópusi klímája az orosz elit paradicsomává teszi.

 

Gasztronómia:

 

Nem igaz az a mondás, hogy az oroszok csak káposztát és kását esznek, ízletes helyi specialitásokat ismerhetünk meg, ha betérünk egy jobb étterembe. Az étkezéseket általában a nagyon finom káposzta vagy céklalevessel kezdik, majd gazdag szószban úszó főtt húst és zöldségeket szolgálnak fel. A nagyvárosokban a különböző népek éttermei kínálnak változatosságot. Beférkőzött már a McDonald"s stílus is, lépten-nyomon gyorséttermek várják a kevésbé igényes étkezésre vágyókat. Az orosz vodka a kultúra fontos részét képezi, a helyiek tisztán víz helyett, mi, turisták inkább paradicsomlével, narancslével fogyasszuk!

 

Ünnepek, rendezvények:

 

Függetlenség Napja: június 12. Minden évben, áprilisban rendezik Szentpétervárott a hagyományos Zenei Tavaszt, mely óriási nemzetközi klasszikus zenei fesztivál. Június utolsó 10 napjában ünneplik a Fehér Éjszakákat, a házasodni vágyók erre az időre teszik esküvőjük napját. Az Orosz Téli Fesztivált Moszkvában, Szentpétervárott és Novgorodban tarják, folklór előadások és rengetek vodka kíséretében. Ha megszerettük a vodkát, maradjunk a szilveszteri bulira is.

 

Magyarország helyi képviselete:

 

Moszkva Nagykövetség
Cím: Ul. Moszfilmovszkaja 62. Moskva 119285
Előhívó: (7)(095)
Telefon: 796-93-70, 796-93-78
Ügyelet: 796-93-70
Fax 796-93-80
E-mail email@huembmow.macomnet.ru
Honlap: www.huembmow.macomnet.ru

 

Magyarországi képviselet:

 

Budapest Nagykövetség
Cím: 1062 Budapest, Bajza u. 35.
Telefon: 302-5230, 269-0152
Fax: 353-4164
E-mail: rusemb@euroweb.hu

 

Budapest Konzuli Osztály
Cím: 1062 Budapest, Andrássy út 104.
Telefon: 331-8985
Fax: 252-5077
E-mail: ruskons@euroweb.hu

 

Forrás: Utazóna.hu

http://hu.wikipedia.org/wiki/Oroszorsz%C3%A1g



Oroszország - Bajkál-tó Oroszország - Irkutszk Oroszország - Bajkál-tó Oroszország - Irkutszk Oroszország - Moszkva metró Oroszország - Moszkva Oroszország - Moszkva Oroszország - Moszkva Oroszország - Moszkva metró Oroszország - Novoszibirszk Oroszország - Novoszibirszk