|
|||
|
|||
|
Norvégia |
|
 Időzóna: GMT+1
Főváros: Oslo
Terület: 324.220 km2
Népesség: 4.481.162 fő
Népsűrűség: 14 fő/km2
Népcsoportok: norvég (97%), finn, lapp, dán
Közigazgatási beosztás: 19 tartomány
Országhívószám: 47
Autójelzés: N
Fekvés: Észak-Európa, az Északi-tenger és az Észak-Atlanti-óceán partjainál fekszik, Svédországtól nyugatra.
Elektromosság: 220 V, 50 Hz, 60 Hz
Államforma: alkotmányos monarchia
Hivatalos nyelv: norvég
Legfontosabb iparágak: elektrokohászat (vas, alumínium, színesfémek), gépgyártás, hajógyártás, elektrokémiai ipar, finommechanika, élelmiszeripar (halfeldolgozás), fa- és papíripar, egyéb könnyűipar.
Vasúthálózat hossza: 4.012 km
Úthálózat hossza: 91.180 km
Bevezető:
Norvégia a hegyek, a fjordok és a gleccserek országa, éppen ezért a síelők, a túrázók, a hegymászók paradicsoma. Csodás kis halászfalvai, történelmi helyei, a viking hajók és háborúk története és a középkori templomok épen maradt épületei várják mindazokat, akik nem sportolni, hanem a kultúrát és a történelmet megismerni jöttek ebbe az országba.
Környezet, éghajlat:
A Skandináv-félsziget nyugati részén található ország határai Svédország, Finnország és Oroszország. Itt találhatók Európa legnagyobb gleccserei, valamint a jellegzetes norvég fjordok is. Norvégia egy része az Északi-sarkkörhöz tartozik, ennek ellenére nyugati partvidéke nem jeges, mivel a Golf-áramlat felmelegíti vízét. Az ország 27%-át fedik erdők. Az itt élő lappok tradicionális nomád életet élnek északon. A norvégok többségének a kereskedelmi halászat és a tenger közelsége jelent megélhetést. A legmelegebb általában májustól szeptemberig van, és novembertol márciusig tart a fagyos tél.
Történelem:
Norvégia első telepesei több, mint 10.000 évvel ezelőtt érkeztek meg az ország területére a Jégkorszak végén. Ezek a korai vadászok és gyűjtögetők a vándorló rénszarvas csordákat követték, ahogy a gleccserek visszahúzódtak északra. Az ország a legjelentősebb hatással a viking kor alatt bírt, egy olyan korszakban, amely az angol Lindisfarne rendháznak az északi kalózok általi feldúlásával kezdődött, 793-ban. A következő évszázadban a vikingek bekalandozták Európát, telepeket hozva létre az útjaik során. Harald Fairhair viking vezér 900 körül egyesítette Norvégiát és Olaf király, az általa meghódított területek vallásait elfogadva, népét egy évszázaddal később áttérítette a kereszténységre. A vikingek remek tengerészek voltak, először keltek át az Atlanti-óceánon. Vörös Eric, egy Izlandra száműzött norvég, 982-ben meghódította Grönlandot. 1001-ben Eric izlandi fia, Leif Eriksson volt valószínűleg az első európai, aki bebarangolta Észak-Amerika partját, amikor letért egy Norvégiából Izlandba vezető útja során. A viking korszaknak 1066-ban lett vége, amikor a norvég király, Harald Hardrada vereséget szenvedett az angliai Stamford Bridge csatában.
A 13. században Oslo lett a hatalom központja. Egészen a 14. évszázad közepéig virágzott, amikor a bubópestis megtizedelte a lakosságát. 1380-ban Norvégia egyesült Dániával, amely több, mint 400 évig tartott. Norvégiát 1814-ben engedték át Svédországnak. Ugyanabban az évben egy ellenszegülő Norvégia, akinek elege lett a kierőszakolt unióból, elfogadta a saját alkotmányát, de a függetlenségért folyó harcát egy svéd invázió elfojtotta. Végül a norvégok megtarthatták alkotmányukat, de arra kényszerültek, hogy elfogadják a svéd királyt. A növekvő nacionalizmus végül is elérte Norvégia békés leválását Svédországról 1905-ben. A norvégok a monarchiára szavaztak a köztársaság helyett, és a dániai Carl herceget választották. Beiktatásakor a király felvette a VII. Hakon nevet és fiatal gyermekét elnevezte Olavnak, mely híres név volt Norvégia viking korszakában.
Norvégia semleges maradt a két világháború alatt, de 1940-ben a németek elfoglalták. Hakon király a száműzetésben kormányt hozott létre és Norvégia hatalmas kereskedelmi flottájának nagy részét a Szövetségesek parancsnoksága alá helyezte. Egy aktív ellenálló mozgalom harcolt a nácik ellen, akik azzal válaszoltak, hogy leromboltak majdnem minden várost és falut Norvégia északi részén. A királyi család a háború végén tért vissza.
1960-ban Norvégia csatlakozott az Európai Szabadkereskedelmi Szervezethez, de nem kötött szorosabb kapcsolatokat más nemzetekkel, a kis gazdasága és halászata megtartása érdekében. Az északi-tengeri olaj és földgáz megteremtette 1970-ben a gazdagság alapját és biztosította a legmagasabb életszínvonalat a világon. Most kívánnak belépni az EGK szervezetébe, mely folyamat népszavazást igényel. Egy 1994-es NEM szavazat rémülettel töltötte el az európai kormányokat. Az EGK-tagság még mindig kényes téma, mert az ellenkezés erős a teljes politikai spektrumban.
Látnivalók:
Oslo a legrégibb skandináv főváros, melyet Harald Hardrada 1050-ben alapított. A város 1624-ben leégett, teljesen újjá kellett építeni. Korábban Cristianiának hívták, mai nevét 1925 óta viseli. Amit feltétlenül látni kell Osloban, az az Akaershus Erőd és Kastély, amely ma a norvég Kitartás Múzeumának is helyet ad. Az épületben gyakran rendeznek színházi előadásokat, koncerteket és táncfesztiválokat. A Vigeland Park gyönyörű természeti szépségével nyugodt környezetet biztosít a piknikező kirándulóknak, és helyet biztosít Gustav Vigeland szobrának és a Viegelandnak emléket állító Múzeumnak is. A Nemzeti Színház, amelynek különlegessége a gyönyörű rokokó előtér, szintén a parkban található. A Munch Múzeumban Norvégia leghíresebb művészének 5000 képe és rajza van kiállítva. A művész leghíresebb képe viszont nem itt, hanem a Nemzeti Galériában tekinthető meg.
Risor Norvégia legfestőibb kis halászfaluja. A környéken lévő kis szigeteket érdemes, az amúgy nem túl drága vízitaxikkal meglátogatni. A kicsi szigetek közül szépségével kiemelkedik Stangholmen, amelyen egy kis öreg épületben étterem és bár működik.
Közép-Norvégia történelmi városa Bergen, amely kulturális légkörével igen kellemes turistacélpont, főleg azoknak, akik a fjordok szépségeiben szeretnének gyönyörködni. Innen könnyedén megközelíthető az ország leghosszabb fjordja, a Sognefjord és a legmélyebb, a Hardangerfjord, valamint a Jostedalsbreen gleccser és a Geirangerfjord csodálatos vízesései. Szintén nem messze található a felhővel borított Tollveggen hegy, mely a hegymászók paradicsoma.
Tromso különleges, vidám hangulatával csalogatja a turistákat. Utcai zenészek, pubok, kulturális események színesítik a város turisztikai kínálatát. A Tromso Múzeum igen élethűen mutatja be a lappok életét és szokásait. Síelési lehetőség a mögötte elterülő hegyekben van.
A Jotunheimen Nemzeti Park Norvégia legvadabb turisztikai desztinációja. Sogndal és Lom városok között, Közép-Norvégiában helyezkedik el. Több mint 60 gleccserével, vízeséseivel, völgyeivel, mély tavaival valóban szemet gyönyörködtető látványt nyújt. Az ide vezető úton rengeteg szálláshely várja a kirándulókat.
Gasztronómia:
A tipikus norvég ételek a laks (grillezett lazac), a reker (garnélarák) és a torsk (tőkehal). Karácsonykor nagyon kedvelt a lutefisk (főtt, aszpikos tőkehal). Kedvenc sajtjuk a barna színű, kicsit édeskés ízű geitost, ehhez szívesen fogyasztanak heringet.
Ünnepek, rendezvények:
Az ország legnagyobb ünnepe az Alkotmány Napja, amikor az összes norvég hagyományos öltözetben vonul ki az utcára ünnepelni. Másik fontos ünnep a Szentivánéj, amelyet június 23-án ünnepelnek, a partokon felállított fáklyákkal, tábortüzekkel. A lappok is igazán izgalmasan és színesen tudnak ünnepelni, különösen a húsvétot!
Magyarország helyi képviselete:
Oslo Nagykövetség
Magyarországi képviselet:
Budapest Nagykövetség
Forrás: Utazóna.hu https://hu.wikipedia.org/wiki/Norv%C3%A9gia |
|