Keresési lehetőségek

Ország szerint


Időpont szerint
Indulás:

Érkezés:


Ár szerint


KATALÓGUSUNK

Körutazásos katalógus
Körutazásos katalógus


VIDEOKLIPPEK ÚTJAINKRÓL

A társítást kérőknek
- ha nem találunk társat -
nem kell 1 ágyas felárat fizetni!

(100.000 Ft-ig)

--<>--<>--


Kérjük, aki az
AKCIÓINKRÓL SZÓLÓ HÍRLEVELÜNKET szeretné megkapni, írja meg nekünk email címét,
valamint, ha prospektust szeretne, levelezési címét.
(Az adatokat természetesen a törvényeknek megfelelően bizalmasan kezeljük.)



Adatkezelési szabályzatunkat ITT olvashatja.



Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF)



Utolsó frissítés:
2024.03.28 16:22
Főoldal » Képgaléria » Horvátország

Horvátország

Időzóna: GMT+1 (március és október GMT+2)

 

Főváros: Zágráb

 

Terület: 89.810 km2

 

Népesség: 4.422.248 fő

 

Népsűrűség: 82 fő/km2

 

Népcsoportok: horvát (77%), szerb(9%), magyar(4%), bosnyák(7%), olasz(2%), egyéb(1%)

 

Közigazgatási beosztás: 20 megye + Zágráb

 

Országhívószám: 385

 

Autójelzés: HR

 

Elektromos hálózat: 220V AC, 50Hz

 

Államforma: többpártrendszerű parlamentális köztársaság

 

Hivatalos nyelv: horvát

 

Beszélt idegen nyelvek: német, olasz, angol, (néhol: szerb, magyar, orosz)

 

Vallások: római katolikus (88%), pravoszláv (6%), muzulmán (3%), protestáns (3%)

 

Hivatalos pénz: 1 kuna = 100 lipa

 

Bevezető:

 

Az Adria gyöngyszemét a polgárháború előtt évi 10 millió turista kereste fel, hogy élvezze a páratlan természetet, az állandó napsütést, a hihetetlenül kék tengert és a nagy európai üdülőhelyekhez képest olcsó árakat. Az emberi hatalomvágy és butaság miatt kitört háború a tengerparti területek közül főképpen Dalmáciát, azon belül is Dubrovnikot sújtotta. Szerencsére a szörnyűségeknek vége, a tengerpart régi fényében tündököl, a károkat helyrehozták, és igaz, hogy a helyiek gondolataiba örökre belevésődött a szenvedés, de ez a vendégszeretetüket csak tovább növelte. Az ország rendkívül gazdag történelmi emlékekben, elég csak a világörökség részét képező dubrovniki Óvárosra vagy Rovinj épületeire gondolnunk. Európa legszebb ókori maradványai közül is sok Horvátország büszkesége, ki ne ismerné vagy ne akarná megismerni a spliti Diokletiánusz palotát vagy a pulai Amfiteátrumot.

 

Környezet, éghajlat:

 

Horvátország Magyarországgal, Szlovéniával, Szerbia-Montenegróval és Bosznia-Hercegovinával határos. Tengerpartja több, mint 1.800 km hosszú, így nem csoda, hogy az ország nevének hallatán az embernek először a kék tenger, a napsütés és a festői szigetek jutnak eszébe. 7 nemzeti parkja a maga nemében mind világhírű. A Brijuni Nemzeti Park gyönyörű erdőiről, lagúnáiról, luxuspihenőhelyeiről nevezetes. A Plitvicei Nemzeti Parkot az UNESCO a világörökség részévé választotta, több tucat vízesése, értékes élővilága indokolttá teszi a kiemelt védelmet. Az ország éghajlata a tengerparti területeken mediterrán, száraz, forró nyárral, enyhe, csapadékos téllel. A hegyek által nem védett belső területeken a magyarországihoz hasonló a klíma.

 

Történelem:

 

I.e. 229-ben Horvátország őslakosainak, az illéreknek a földjeit elfoglalta a Római Birodalom - és így 285-ben Diokletiánusz császár erődöt épített Splitben, amely most a legnagyobb római rom Kelet-Európában. A Nyugat-Római Birodalom az 5. században összeomlott és 625 körül szláv törzsek vándoroltak Horvátországba a jelenlegi Lengyelország területéről. A horvát törzs bevonult a jelenlegi Horvátország területére, elfoglalva Dalmácia, Horvátország korábbi római tartományait és a Pannon Horvátországot, északkeleten. A két tartomány 925-ben egyetlen királysággá egyesült, amely a 12. századig virágzott.

 

1242-ben a Tatárjárás elpusztította Horvátországot. A 16. században, amikor a törökök azzal fenyegettek, hogy átvonulnak a Balkánra, Észak-Horvátország a Habsburg Ausztriához fordult védelemért, amely befolyással bírt 1918-ig. Időközben a dalmát tengerpartot elfoglalta Velence a 15. században és a 17. század végéig hatalmában tartotta, amikor azt elfoglalta a francia Napóleon és azt az Illér tartomány részévé tette (Isztriával és Szlovéniával együtt).

 

A horvát kulturális és politikai élet újjáéledése 1835-ben kezdődött - a jobbágyokat felszabadították, és Észak-Horvátország Habsburg uralom alá került, amely egyfajta belső autonómiát biztosított. Amikor az Osztrák-Magyar Monarchia vereséget szenvedett az I. Világháborúban, Horvátország a Szerb Királyság részévé vált, melynek nevét Jugoszláviára változtatták 1929-ben. A horvát nacionalisták meglehetősen ingerültek voltak, hogy Belgrád lett az unió fővárosa, és tiltakozásul meggyilkolták 1934-ben Sándor királyt.

 

1941-ben Németország elfoglalta Jugoszláviát és Horvátországban egy fasiszta bábkormányt (Usztasák) jelölt ki. Az usztasák megpróbálták kiűzni a szerbeket Horvátországból. Nem minden horvát értett egyet ezzel a politikával és sokan csatlakoztak közülük a kommunista partizánokhoz az usztasák hatalmának megdöntése érdekében.

 

A háború utáni Horvátország köztársasági státuszt kapott a Jugoszláv Föderáción belül, melyet a kommunista Tito marsall irányított. Mivel Horvátország felülmúlta gazdaságilag a déli köztársaságokat, nagyobb autonómiát követelt, amely miatt a 70-es években állampolgárai hátrányba kerültek. Amikor Tito meghalt 1980-ban, egy abszurd politikai rendszert vezettek be, melynek az lett az eredménye, hogy évente a köztársaságokból más elnököt jelöltek ki, és Horvátország gazdasága leállt.

 

Az 1980-as évek végén az albán többség súlyos elnyomása Szerbia Koszovó részén azt a félelmet keltette, hogy Szerbia az uralmát ki akarja terjeszteni a többi köztársaságra is. Amikor a kommunista kormányok megbuktak Kelet-Európában, a horvátok autonómiát és a kommunizmus végét szorgalmazták. 1990-ben Franjo Tudjman Horvát Demokratikus Uniója megnyerte a választásokat. Egy új alkotmányt fogadtak el, amely a szerbek státuszát Horvátországban "nemzeti kisebbségre" változtatta egy "alkotmányos kisebbség" helyett. A szerb jogokat nem garantálta az új alkotmány és sok szerb vesztett el kormányhivatalokat.

 

1991 júniusában Horvátország kinyilvánította függetlenségét a federációtól, és a szerb közösség Krajina területét függetlenné nyilvánította Horvátországtól. Súlyos harcok bontakoztak ki az országban és a szerb kommunisták által vezetett Jugoszláv Néphadsereg beavatkozott a szerbek oldalán. Amikor a helyzet kilátástalannak tűnt, Horvátország beleegyezett, hogy három hónapra felfüggeszti a függetlenségi nyilatkozatát. Mégis a harcok folytatódtak és Horvátország egynegyede a szerb milíciák és a szövetségi hadsereg kezébe került. 1991 októberében a szövetségi hadsereg Dubrovnik ellen indult és bombázta az elnöki palotát Zágrábban, kiváltva ezzel az EU szankciókat Szerbia ellen. Novemberben Vukovár a szerbek kezébe került háromhónapos harcok után. Hat hónap alatt 10.000 fő halt meg, több százezeren menekültek el, és több tízezer otthont romboltak le.

 

Egy sor sikertelen tűzszünet után az ENSZ csapatokat telepített a szerbek által elfoglalt Horvátországba 1992 januárjában. A szövetségi hadsereg visszavonult Horvátországból és 1992-ben Horvátországot felvették az ENSZ-be, miután megváltoztatta az alkotmányát azzal, hogy megvédi a kisebbségeket és az emberi jogokat. Krajinában a szerb félkatonai csapatok megszerezték annak egy részét, és 1993 januárjában Horvátország támadást indított a terület ellen. Krajina azzal válaszolt, hogy magát köztársasággá nyilvánította ki és a horvát lakosság majdnem 98%-ra csökkent le. 1994-ben Krajina aláírt egy tűzszünetet, de 1995 májusában, újból erőszak tört ki. Krajina elvesztette Belgrád támogatását, horvát csapatok vonultak a területre és 150.000 szerb menekült el, sok azokból a városokból, ahol az őseik évszázadok óta éltek.

 

Az 1995 decemberében megkötött daytoni szerződés egyféle stabilitást hozott az ország számára. De a menekültek tömegei kétséges zónában élnek, várnak sorsuk jobbra fordulására, miközben a kormány próbál megbirkózni a munkanélküli ex-katonákkal, otthont adva az elűzött horvátoknak és újjáépítve a megsérült infrastruktúrát. Ezen problémák ellenére sikerült a háborúk alatt elszenvedett károk nagy részét helyreállítania - Dubrovnik helyreállítása különösen sikeres - és a turisták kezdenek visszatérni.

 

Látnivalók:

 

Zágráb sokat szenvedett a háború alatt. Szerencsére a rakétatámadások nyomai szép lassan eltűnnek az épületek, műemlékek falairól, és a látnivalók újra régi pompájukban tündökölnek. Érdemes először a Szent István székesegyházat felkeresni, értékét a gyönyörű, neogótikus külsőn kívül a freskók, márvány oltárak, szószékek jelentik. A templom melletti Lotrscak toronyból elképzelhetetlenül szép körpanoráma nyílik a fővárosra. A városközpont hemzseg a múzeumoktól, ki-ki érdeklődése szerint megtekintheti a Történelmi Múzeumot, a Városi Múzeumot vagy a Természettudományi Múzeumot. A "múzeumimádóknak" érdemes felkeresni a város távolabbi pontjain található gyüjteményeket is, a Strossmayer Galéria ókori rajzai, a Régészeti Múzeum egyiptomi múmiái nagy élményt jelentenek.

 

A dalmáciai Dubrovnik a világ egyik legszebb üdülőhelye, óvárosa a világörökség része. Csodálatos márvány borítású terei, macskaköves utcái, templomai, palotái, szökőkútjai, azt az érzés keltik az emberben, mintha mesevilágba csöppent volna. A Placa sétányon végigsétálva megcsodálhatjuk a Szent Blaise templomot, a Rektor Palotát valamint a nyüzsgő piacteret. A városfal a világ építészetének remeke, a kilátás a tengerre és a városra elmesélhetetlen. A város közelében fekvő Lokrum sziget elsőrangú fürdőhely.

 

Split a horvát tengerpart legnagyobb városa, melyet sajnos az iparfejlesztés, a gyárak, a kikötők és az újonnan felépített házak meglehetősen elcsúfítottak. Szerencsére az óváros képes volt megőrizni ódon hangulatát. Az óvárost a Diokletiánusz palota monumentális épületegyüttese uralja. A palota a világ egyik legszebb, legnagyobb fennmaradt római kori épülete. Ha nincs időnk a teljes bebarangoláshoz, egy rövidebb túra keretében nézzük meg a volt előcsarnokot, a Jupiter templomot és a mauzóleumot.

 

Rovinj az Isztria-félsziget déli csücskén fekszik, festőien szép, középkori hangulatot árasztó városka. Gyönyörű hegyek ölelésében, a tenger felől apró szigetek védelmében fekszik. Remek horgászhely, valamint jachtkikötő. A város látnivalói közül kiemelkedik a Szent Eufénia székesegyház, valamint a kicsiknek és nagyoknak egyaránt óriási élményt nyújtó több, mint 100 éve működő akvárium. A Punta Correnta park gyönyörű fürdőhely.

 

Gasztronómia:

 

A horvátok nagyon kedvelik a nehezebb, fűszeres ételeket, de a könnyebbre vágyók sem fognak éhen maradni, mivel hal és sajt is gyakran kerül az asztalokra. Az országban járva érdemes megkóstolni a húsos-sajtos lepényt, a bureket, a rákból készült prstacit, és a dalmát rizses halat, a brodetet. Főképpen az ország belsejében kedvelt a manistra od bobica (bab és kukoricaleves), valamint a stucklenek nevezett sajttekercs.

 

Ünnepek, rendezvények:

 

Zágráb tavasszal és ősszel a jazz szerelmeseinek Mekkája. A márciusi "Jazz Láz" és az októberi Nemzetközi Jazz Napok kötelező programot jelentenek a vájtfülűeknek. Rengeteg könnyűzenei fesztivál kerül a nyári hónapokban megrendezésre Zágrábban és a tengerparti városokban. Zágráb ad otthont a Nemzetközi Folklór Fesztiválnak és a Színház Fesztiválnak is.

 

Magyarország helyi képviselete:

 

Zágráb Nagykövetség
Cím: Pantovcak 255-257
10000 Zagreb
Előhívó: (385)(1)
Telefon: 489-0900
Fax: 457-9301
E-mail: secretary@hungemb.hr
Honlap: www.hungemb.hr

 

Magyarországi képviselet:

 

Budapest Nagykövetség
Cím: 1065 Budapest, Munkácsy Mihály utca 15.
Telefon: 269-5657, 269-5854, 354-1315
Fax: 354-1320, 354-1319
E-mail: hrvhu1@mail.euroweb.hu

 

Forrás: Utazóna.hu

https://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1torsz%C3%A1g



Zadar Split Krka vízesés Klis vára