Keresési lehetőségek

Ország szerint


Időpont szerint
Indulás:

Érkezés:


Ár szerint


KATALÓGUSUNK

Körutazásos katalógus
Körutazásos katalógus
Letöltés (PDF)

VIDEOKLIPPEK ÚTJAINKRÓL

A társítást kérőknek
- ha nem találunk társat -
nem kell 1 ágyas felárat fizetni!

(100.000 Ft-ig)

--<>--<>--


Kérjük, aki az
AKCIÓINKRÓL SZÓLÓ HÍRLEVELÜNKET szeretné megkapni, írja meg nekünk email címét,
valamint, ha prospektust szeretne, levelezési címét.
(Az adatokat természetesen a törvényeknek megfelelően bizalmasan kezeljük.)



Adatkezelési szabályzatunkat ITT olvashatja.



Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF)



Utolsó frissítés:
2019.06.13 16:12
Főoldal » Képgaléria » Svédország

Svédország

Svédország

Időzóna:  közép európai idő + 1 óra

Főváros: Stockholm

Terület: 449 964 km˛

Népesség: 9 122 269 fő

Népsűrűség: 20 fő/km2

Országhívószám: +46

Autójelzés: S

Elektromosság: 230 V

Államforma: Alkotmányos monarchia

Hivatalos nyelv: svéd

Pénznem: korona

 

 

Közlekedés:

 

A fő nemzetközi repülőtér Arlanda, félórás autóbuszútnyira Stockholmtól északra található. Európa legtöbb nagyvárosával napi összeköttetése van. A legtöbb járat Észak-Amerikából és Ázsiából Koppenhágán megy keresztül. Helyi napi repülőjáratok keresztül-kasul bejárják az országot.

A kiterjedt busz-és vonathálózat feleslegessé teszi a repülést, hacsak nem szorít az idő. A városokon kívüli közlekedés alapja a vonat, mely a busznál gyorsabban köti össze a vidék központjait. A svéd utak magas színvonalúak, csak a hajnalban és napnyugtakor arra járó rénszarvasok és jávorszarvasok hathatnak zavaróan. Svédországban elég egy elismert teljes jogosítvány, nemzetközi jogosítvány felesleges, hacsak nem akarsz autót bérelni. A nők az éjszakai Stockholmban olcsóbban utazhatnak taxival. Az autópályán biciklisták nem közlekedhetnek, de a kizárólag erre tervezett és festői tájakon át vezető bicikliút különben is jobb, melyek nyáron igen közkedveltek és praktikus kapcsolódási pontként szolgálhatnak biciklizők és sétálók számára.

A buszok és vonatok komppal kapcsolódnak össze, járataik összekötik Svédországot, Dániát, Finnországot, Norvégiát, Németországot, Lengyelországot, Észtországot és az Egyesült Királyságot. Svéd belépőkikötők vannak Gothenburgban, Helsingborgban, Malmöben, és Stockholmban, de Észak-Nyugat Finnországból a kompok egyenesen Umelbe és Skelleftelbe tartanak észak Svédországban Németországba pedig Trelleborgból indulnak. Stockholm szigetei közt és Gothenburg körül hajók járnak, Vattern, Siljan és a lappföldi Tornetrask tavain gőzösök közlekednek. Saját hajóval közlekedni veszélyes lehet, mivel a vízszint drámaian megváltozhat. Készülj fel, hogy még a kijelölt csatornáktól való legenyhébb eltéréskor is problémákba ütközhetsz.

 

Földrajzi leírás:

 

Svédország 450 000 négyzetkilométerével (175 500 m2) a Skandináv-félsziget legnagyobb "kiflije". A táj domináns jellegzetességei a jég mozgolódásainak köszönhetőek, így a sziklás dél-nyugati part a Balti-tenger mentén és a Stockholm szigetvilág a dél-keleti parton, nevezetes fjordjaival és szirtjeivel. Szárazföldi patkányok bánatára az ország belseje sem lesz sokkal szárazabb a Svédországot átlyuggató kb. 100 000 tóval. A Stockholmtól délre fekvő Öland és Gothland szigetek mészkőből állnak, de homokkal szegélyezettek és tengerparti menedékké alakították át őket a városból odamenekülőknek. A gyéren lakott Norrland (az ország 60%-át kitevő északi részt nevezik így) erdőből, folyóból és zuhatagból álló csaknem egyenletes térség. Nyugaton, a norvég oldalról a Skanderna, Svédország szerény hegylánca szolgál természetes határként. Svédország legmagasabb pontja a Kebnekaise hegység, melynek jégsapkás északi csúcsa 2111 m (6924 láb).

Svédország vadjai közül a leggyakoribb a szarvas, a jávorszarvas és a róka, ezekkel a legvalószínűbb, hogy találkozol (remélhetőleg nem amint áthatolnak a szélvédődön). A farkas, hiúz és barnamedve populáció sokat szenvedett a mezőgazdaság jogtalan beavatkozásaitól és a mohó vadászok által, de néhány nyugati megyében és a hegyes vidékeken megint feltörőben vannak. A torkosborz túlélésének egyetlen módja, hogy a házi állatállományt zsákmányolja, megnehezítve így a barátkozást a farmerekkel, kihalásuk ellen való küzdelmükben. Tarka madárvilág csicsereg, verdes és le-lecsap a tengerparttól a hóhatárig. Közülük talán legszebb a jégmadár, a legjobb ács pedig a fakopács. Az északi tavak és patakok kiváló helyek arra, hogy rábukkanjunk Svédország halásztársadalmára amint épp a tavaszi pisztráng állománnyal kérkedik.

A napfényfüggők jobban teszik, ha késő május és késő június között látogatják Svédországot és elpucolnak az augusztusi esők elől. Stockholmban a legmagasabb havi átlaghőmérséklet júliusban körülbelül 17°C fok (63F), ebben az időszakban kilenc órán át biztosan számíthatsz lesülésre. Ugyanekkor az északi hegyekben a hőmérséklet körülbelül 11° C (52 F), de jobb, ha felkészülsz, hogy alkalmanként nulla fok alá süllyed, és havazik még nyáron is. A hőmérséklet különbség a Bothnia öböltől északra majdnem 30°C fok (86 F). Svédország északi szélességének köszönhetően sohasem sötétedik be teljesen május közepétől július végéig, később, ellensúlyozásképpen minden általános decemberi félhomályba süllyed. Az évi csapadékmennyiség Gothenburg körül a legmagasabb, jóval 700mm feletti (28 inch) és javarészt hó formájában esik a Lappföldön, minden évben 200 napra befedve a térséget. Sok tengerparti kikötő egész télen át be van fagyva, míg a Stockholm szigetvilág csak egy pár hónapra áll be.

 

Általános adatok:

Svédországnak egy 2006. júliusi becslés szerint 9 016 596 lakosa van, akik közül kb. 16% 14 éven aluli, 65% 15 és 64 év körüli, a többiek ennél idősebbek. Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%.

 

Népesség:

Svédország első lakosai feltehetőleg finnugor eredetű halász-vadász népek voltak, akik már az utolsó jégkorszaki jég visszahúzódásakor letelepedtek az ország egyes területein. Az első indoeurópai nyelvet beszélő népek valószínűleg a Kr.utáni 4. században érkeztek, és fejlett földművelő kultúrát hoztak magukkal. Ennek a történeti jelenségnek a mai napig meg vannak a nyomai; a Svédország északi területein élő - főleg rénszarvastenyésztéssel foglalkozó - számik, vagy lappok a magyarok ritkábban emlegetett nyelvrokonai közé tartoznak. Ők, illetve a svéd-finn határ mentén élő települések finn lakossága alkotja Svédország "őslakos" kisebbségeit.

Legnépesebb települések:

Svédország három legnagyobb városa (nagyság szerint csökkenő sorrendben): Stockholm, Göteborg, Malmö. Ezek a városok európai mértékben azonban kicsinek számítanak, Stockholmnak, - a legnépesebb városnak - a lakosságszáma alig éri el a félmilliót.

Érdekes adat a népesség eloszlásával kapcsolatban, hogy nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek népességsűrűsége meglehetősen csekély, amelynek gazdasági vonzata, hogy az EU keretein belül definiált NUTS3 zónák hatalmas területre terjednek ki. (Összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba, Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket.)

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás:

Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy menekültek, illetve törökök és görögök.

A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül.

Politikai pártok:

A svéd politikai palettán a következő pártok vannak jelen (a „Riksdag"-ba bekerülési feltétel a választásokon elért min. 4%):

Kormánypártok:

ModerataSamlingspartiet (Mérsékelt Gyűjtőpárt): konzervatív párt - 97 mandátum

FolkpartietLiberalerna (LiberálisNéppárt): liberálisok - 28 mandátum

Centerpartiet (Centrumpárt): korábbi nevük Bondeförbundet (Parasztszövetség) - 29 mandátum

Kristdemokraterna (Kereszténydemokraták): - 24 mandátum

Ellenzék:

SverigesSocialdemokratiskaArbetarparti (Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt): szociáldemokrata párt - 130 mandátum

Vänsterpartiet (Baloldali Párt): kommunisták - 22 mandátum

Miljöpartiet, deGröna (Zöldek): 19 mandátum

 

Történelemi leírás:

 

Az első írásos emlékek csupán a késő középkorból maradtak fenn. Az erődítmények, gyülekezési-, fogadalmi helyek, sírok száma és változatossága viszont lenyűgöző. Az ember, majd a fémgyártás későn jelentek meg, a kereskedelem pedig csak a bronzkorban, az indo-európaiak megérkezése után indult fejlődésnek. Az ország korai kultúráját máig élénken mutatják a hallristningarnak nevezett sziklafestmények, amelyek az ország több részén fennmaradtak. A Malaren völgyben létesítették az első ismert kereskedelmi állomáshelyeket, és innen kerültek elő rúnaírásos emlékek.

A viking kor a kilencedik században kezdődött. Római, bizánci és arab pénzérmék hatalmas gyűjteménye tanúskodik a következő évszázad körül felhalmozódott svéd vikingek erejéről és gazdagságáról. A vikingek leginkább kelet felé utaztak, hogy otthagyják kézjegyüket Oroszországon, és bizánci területeken kereskedjenek - fosztogassanak. Pogány istenek és csak hajszálnyival földibb királyok tartották uralmuk alatt a hazai lakosságot, míg gyökeret nem vert a XI. században a kereszténység. A középkorban, zömében belső viszályokkal ütötték agyon az időt, míg Dánia 1397-ben be nem avatkozott és a Kalmari Unióban össze nem fogta Svédországot Norvégiával. A svéd nemzeti elégedetlenség egy évszázadnyi morgása végül felkelésben tört ki Gustaf Vasa alatt, akit 1523-ban koronáztak meg. Gustaf aztán nekifogott, hogy vallási reformokat vezessen be és egy erős, centralizált nemzetállamot hozzon létre. A terjeszkedés időszaka svéd uralmat eredményezett Finnország nagy része és a balti országok felett.

1809-ben a monarchia korlátlan hatalmát megsemmisítette egy arisztokrata felkelés és Finnországot át kellett adniuk Oroszországnak. Ugyanebben az évben Svédország alkotmányt hozott létre, amely megosztotta a törvényhozói hatalmat a király és a Riksdag (parlament) között. Megjelent az ombudsmani állás, mint a bürokrácia hatalmának ellenőrzője. 1814-ben a Norvégiával való egység katonai kikényszerítése alkalmával keveredett háborúba utoljára Svédország.

Az iparosodás későn érkezett, de azt a hatékony acélgyártásra és a biztonsági gyufára alapozták (ez utóbbi svéd találmány). A legalább háromszáz évi fontos vasérc bányászat, majd az acélgyártás terjedni kezdett, gazdag középosztályt hozva létre. Azonban egy 1827-es törvény, mely a svéd vidék mezőgazdasággal foglalkozó településeinek javát szétoszlatta, azonnali és hosszú távra kiható eredményt hozott magával: eltűnt a társadalom régi felépítése. 1900-ra majd minden negyedik svéd városban élt és az ipar (mely a fára, precíziós gépekre és a vas-és fémárura támaszkodott) fellendülőben volt. Ebben a környezetben a munkásosztály radikalizálódott.

Az első világháború kitörésekor Svédország semlegesnek nyilvánította magát és a kormányzás 1917-ig bilaterálisan folyt. De az élelmiszerhiány nyugtalanságot szült és a további együttműködés lehetetlenné vált. Első alkalommal vette át az irányítást szociáldemokrata kormány. A szociáldemokraták uralták a politikát 1932 után, újra megnyitva a kapukat az 1920-as évek liberális tendenciáinak, hogy egyesítsék a gazdasági beavatkozást a jóléti állam bevezetésével. Ezek az irányvonalak szinte megszakítatlanok maradtak az 1980-es évekig, amikor is a gazdasági nyomás felhőbe vonta Svédország szociális célkitűzéseit. Ekkor történt, hogy a szociális demokrácia támogatása megingott és különösen bizonytalannak látszott 1986 után, a miniszterelnök, Olof Palme meggyilkolásakor és az azt követő időkben.

A politika szele a jobboldal felől kezdett fújni 1991-ben, amikor a mérsékelt vezetésű koalíció nyert hatalmat. A jobboldali gazdaság kísérletei és az országnak az Európai Unióba való felvétele sok svédet elbizonytalanított és kiábrándított, utat engedve a szociáldemokratáknak, akik visszasompolyogtak és kisebbségi kormányt hoztak létre 1994-ben. A szociáldemokraták még inkább háttérbe kerültek az 1995-ös választásokon, de sikerült elérniük, hogy a hatalomhoz csatlakozzanak Göran Persson miniszterelnöksége alatt, aki a jobbközép illetve a zöldek segítségére támaszkodik. 1996 végén, 10 évvel Palme meggyilkolása után egy dél-afrikai osztag vezetője megvádolt egy volt rodéziai katonát Palme meggyilkolásával és zsoldosnak nevezte őt - Palme fáradhatatlan kritikusa volt Dél-Afrika apartheid politikájának.

 

Kultúra:

 

A svéd művésztársadalom legismertebb tagjai mindig is az írók voltak: legfőképp a nagy hatással bíró író és drámaíró August Strindberg és az igen sok nyelvre lefordított gyermekíró Astrid Lindgren, Harisnyás Pippi magalkotója. A Skandinávián kívül alig ismert Gustav-kori Carl Michael Bellman balladaköltészete egyenesen a svéd lélekhez szól. A huszadik századi proletár költészet képviselője, Vilhelm Moberg nemzetközi elismerést nyert A bevándorlók és A kivándorlók című műveivel. Carl von Linné tizennyolcadik századi tudós volt, aki a növényfajtákon végzett terepmunkáknak volt úttörője és latin neveket használt. Ennél is jobban ismert Alfred Nobel, első védnöke a Nobel Intézetnek és a hőn áhított nemzetközi díjaknak.

 

Egy másik ága a svéd kultúrának a filmgyártás. Ingmar Bergman, Greta Garbo, Max von Sydow, Liv Ullman, Anita Ekberg, és Ingrid Bergman, mind mind a legnagyobb nevek közé tartozik a mozi történetében. Bergman filmjei nemzetközi sikereket értek el az ötvenes, hatvanas években, és ma a legkedveltebb és a legbefolyásosabb filmkészítők között tartják számon. Remekművei között megtalálhatók: Vad eper, Egy nyári éjszaka mosolya, A hetedik pecsét, Sírás és suttogás, Őszi szonáta, Egy házasság jelenetei, Fanny és Alexander.

 

A svéd germán nyelv, az északi/skandináv ágba tarozik, egész Svédországban és Finnország egyes részein beszélik. A svédek, dánok és a norvégok kölcsönösen megértik egymást, mivel nyelvük hasonló. A legtöbb svéd az angolt második nyelveként beszéli, úgyhogy a lusta nyelvek megúszhatják anélkül, hogy belegabalyodnának a svéd magánhangzókba.

 

Vallás:

Svédországnak evangélikus állami egyháza van, az állampolgárok főként ehhez csatlakoznak (valójában az állampolgárok 95%-a tagja). Az állam, mindazonáltal, garantálja a vallásszabadságot.

 

Konyha:

 

A svéd konyha nemzetközileg nem annyira ismert mint a magyar de azért ennek az északi népnek is vannak ételkülönlegességei, amelyek megnyerhetik a gasztronómiáról híre magyarok szájízét. Halételeik ízletesek, változatosak, de hisz ez nem is csoda, amikor az országot 2400 km tengerpart határolja.

Az éhes svédek halat falnak szalonnával spékelve és sütve vagy bevert formában. A pácolt hering különösen népszerű a krumpli pedig valósággal nélkülözhetetlen. Amellett, hogy a krumpli a mindenütt jelenlevő zöldség, életbevágóan fontos a kiváló svéd "aquavit" (erős, skandináv, köménymaggal fűszerezett "tömény") előállításához. Az erős sört, borokat és röviditalt az állami monopóliumban levő Systembolaget árusítja a kis-és nagyvárosok hétköznapokon nyitvatartó piacain. Általában árlisták és a kirakott termékek alapján kell eldöntened, hogy mit szeretnél vásárolni, majd sorszámot kapsz és vársz. Péntek délután hosszú sorokkal találkozhatsz.

Svédországfőbb nemzeti ételei:

Kardemummakrans            „Dessert kenyér”

Limpa              „Kenyér”

Lussekatter            "Luca cicák"

 

Svédország főbb nemzeti itala: a GlÖGG

 

Eredetileg a glögg egyszerű forralt bor volt, kevés alkoholt tartalmazott. Az 1880-as évekből származik Gustava Björklund receptje, amely így szól: végy egy üveg vörösbort, keverd össze fele annyi vízzel, tégy bele három összetört szegfűszeget, néhány darab fahéjt, egy kevés cukrot, és tálalás előtt főzdd egy kicsit. A glögg az idők folyamán erősebbé vált. Ennek az egyik oka az lehet, hogy áttértek az ízesebb karamellre, amely úgy készült, hogy a glögg fölé egy szitát tettek, erre szórták a cukrot, a glögg gőzét meggyújtották, és a többit az égő alkoholra bízták. Ehhez azonban az kellett hogy a glögg alkoholtartalma leglább 20 térfogatszázalék (40 fok körül) legyen. Mivel a párolgatás és az égés durván a felére csökkenti az alkoholtartalmat, a karamellizálást pazarlásnak tartották, és az újabb receptek el is hagyják. A svédek azonban nemcsak azonban az ital alkoholtartalmát növelték hanem több fűszert is adtak hozzá. A mai glöggnek már nem sok köze van a forralt borhoz.

 

Ünnepek:

 

A nyári napforduló Svédország leglelkesebben ünnepelt fesztiválja. Pogány rítusok (pl. a májusfa-tánc), keverednek általános "nyakkendő-meglazítással" és liberális "snapsz-körökkel". A Luca ünnepet (dec. 13) csupán mintegy 60 éve tartják, ám azóta nagyon népszerűvé vált. A jámbor szicíliai lányról, Luciáról való megemlékezés mellett, a karácsony közeledtét köszöntik az ünneplőbe öltözött gyerkőcök felvonulásával, a felnőttek pedig nem kevés glögg-gel (forró, alkoholos gyümölcspunccsal) és énekszóval. A karácsonyfát szalmaállatkákkal és csillagokkal díszítik, beindul a süti-gyártás, a Mikulás elvégzi az utolsó simításokat a gyerekek magaviseletének kiértékelésén, és befejezi az utolsó vásárlásokat. A Mikulás nyilvánvalóan kedveli a svéd kissrácokat, mert az ajándékokat személyesen viszi házhoz. A legtöbb házban sonkát szolgálnak fel karácsonykor, sok család még részt vesz a tradicionális "mártogatásban", amikor is kenyérszeletekkel itatják fel a sonka levét.

Újév leginkább a társadalmi élet ünnepe, ekkor jönnek össze a barátok , gyakran tűzijáték festi alá az ünnepet.

A húsvét Svédországban még őrzi a pogány hitvilágot is, így az ünnep időszakára boszorkányokat akasztanak ki a pokol ördögével egyetemben. Boszorkánynak öltözött gyerekek kopogtatják végig a szomszédok ajtaját, hogy nyalókát csaljanak ki tőlük rajzokért cserébe. Walpurgis éjszakája (április 30.) pogány ünnep, mely örömtüzekkel és tűzijátékkal ünnepli a tél végét. A május elsejét felvonulásokkal és munkásmozgalmi eseményekkel tartják.

Társadalom:

Legjobb az arany középút – hangzik a svéd mondás, mely egyben tökéletesen leírja nemzetünket, mely mindig is dicsőítette a kiegyezést, a közös megoldást, a kevésbé rossz választását.

Mivel sokan úgy tartják, hogy a svédek génjeikben hordozzák azt a tulajdonságot, hogy semmiképp sem akarnak kitűnni, eltérni az átlagtól, és mindenkinek meg akarnak felelni, így talán nem is meglepő, hogy amikor a XX. század elején Európa két részre, kapitalizmusra és szocializmusra oszlott, épp Svédországnak sikerült megmaradnia a középúton.

Az ötvenes, hatvanas és hetvenes években elsősorban az amerikai propaganda Svédországot egyfajta félkommunista nemzetnek állította be, ahol az állampolgárok szabadságát erősen megnyirbálták. Ez a kép hamis volt. Svédország egy piacgazdaságra épülő, ízig-vérig demokratikus állam.

Ezzel szemben viszont valós az az állítás, hogy Svédország a többi nyugat-európai országnál nagyobb mértékben alkalmazta elosztási politikájában a szocializmus elemeit, talán azért is, mivel a harmincas évek óta kisebb megszakításokkal a szociáldemokrata párt irányította az országot. A XX. században felépített jóléti államban a lakosság a közös javakból az államilag bőségesen

finanszírozott iskola, egészségügy, gyermek- és idősellátás, gyermeknevelési ellátás, nyugdíj és más egyéb támogatási formákon keresztül részesül. Ennek következtében olyan állam jött létre, ahol a vele hasonló országokkal összevetve lényegesen kisebb a különböző társadalmi osztályok közötti gazdasági különbség. Ez az arany középút a tulajdonképpeni „svéd modell” vagy ahogy a nemzetközi porondon még emlegetik, a „harmadik utas politika”. A svéd modell kifejezés eredetileg a svéd munkaerőpiacon uralkodó konszenzus elvű politika jellemzésére született.

Ez a svéd társadalomépítési módszer már az 1970-es évek közepe óta komoly nyomásnak van kitéve, elsősorban gazdasági szempontból. Sokan úgy tartják, hogy a „svéd modell” már csak emlék, és Svédország szabályos piacgazdasággá vált saját, korlátozott politikai játéktérrel. Mások viszont meg vannak győződve arról, hogy Svédország meg tudja őrizni - és meg is kéne őriznie - ezt a sajátos vonását a mai modern, globalizált világban.

 

 Magyarország nagykövetsége

Cím: Dag Hammarskjöld Str. 10, 115 27 Stockholm
Telefonszám: (00 46) (8) 661-6762, 662-5675
Fax: (00 46) (8) 660-2959
E-mail: embassy.stockholm@kum.hu
Web: www.kormany.hu/hu/kulugyminiszterium

 

Svédország nagykövetsége

Cím: 1027 Budapest Kapás utca 6-12.
Telefonszám: +36 1 460 6020

Fax: +36 1 460 6021

E-mail:

Web: http://www.swedenabroad.com/hu-HU/Embassies/Budapest/Rolunk/A-Nagykovetseg-/

 

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g



Svédország  Stockholm Stockholm Svédország Svédország Svédország Svédország Svédország, Stockholm Svédország, Stockholm Svédország, Göteborg  Stockholm